Nehogy „felszokasd”! Tényleg elrontjuk őket, ha „felkapkodjuk”?

Szerző: Bakóné Bán Zsófia
Máig tartja magát az a nézet, hogy egy kisbabának letéve kell lennie a kiságyában és egyedül kell magát megnyugtatnia. Tanácsadásaim során számtalanszor hallom még most is, az újdonsült szülőpártól, hogy a rokonság, barátok, de akár a védőnő és gyermekorvos is, azt tanácsolják, hogy ne vegyék fel a kisbabájukat, mert majd "felkapatják", "felszokatják" őt és emiatt a "hibás" szülői magatartás miatt lesz elkényeztetett egy baba. Aztán azt is mondják, hogy "ne szokasd" magadra! (Én csak azt szeretném kérdezni, hogy mégis ki a fészkes fenére "szokjon rá" a gyermek, ha nem a szüleire??? A szomszédra? Esetleg a tárgyakra, hogy azoktól várja a vigasztalást?) Lássuk, mit mond erről a tudomány: valóban igaza van annak, aki azt álltja, hogy egy csecsemőt vagy kisdedet el lehet kényeztetni azáltal, hogy sok-sok érintésben és törődésben van része.

Dr. Nathalie Maitre neonatológus, gyermekorvos idegtudós első gyermeke a várandósság 27. hetében született meg, az agya súlyosan bevérzett. A kórházban az orvosok és ápolók azt tanácsolták neki, hogy sokat vegye a babát a csupasz mellkasára, hogy minél több érintésben legyen része. Ekkor kezdte érdekelni, hogy vajon miért jó a bőrrel való érintkezés? Kutatásai során azt vizsgálta, hogy az anya és a baba agya hogyan reagál egy többszörös érzékszervi interakcióban. 125 koraszülött és tipikusan fejlődő csecsemő reakcióit hasonlították össze. Az édesanya és a baba is kapott egy olyan sapkát mely az agyhullámokat méri. A babákat születésüktől 3 éves korukig vizsgálták. Az anyákat először arra kérték, hogy ne babájukra nézzenek, hanem a kutató mögötti falra. Majd azt kérték nézzenek komoly arccal babájukra. A következő lépésben az volt az anyák feladata, hogy mosolyogjanak a babájukra és érintsék meg őt. Legutoljára pedig mosolyogjanak, szóljanak hozzá és érintsék meg. Több millió egyedi adatot tudtak így begyűjteni.
Az agy, ha érzelmekkel reagál valamire, akkor a reakciók erőteljesen az agy bal féltekére koncentrálódnak. Az agyhullámok vizsgálatánál ezt az erőteljes érzelmi reakciót különítették el. Azt is vizsgálták, hogy hogyan változik az agyhullám az anyánál és hogyan a babánál, reakciójuk szinkronban van-e egymással. A legerőteljesebb reakciót akkor mutatták a babák, amikor az édesanyjukat látták, hallották és anyukájuk hozzájuk ért. EZ KIVÉTEL NÉLKÜL MINDEN BABA ESETÉN íGY VOLT!
Arra is kíváncsi volt a kutatónő, hogy vajon csak az anyával való kapcsolat válthatja ki ezt a babából vagy más személyekkel is működhet? Egyik társa a mellkasára tett egy olyan rongyit, amin az adott kisbaba anyukájának az illata volt. A babát a mellkasára vette és egy hangszórón keresztül lejátszották neki, ahogyan az anyukája énekel. A baba értékei azonnal javultak és nyugodt állapotban aludt a gondozó személy mellkasán. Ez utóbbi ténynek a kenguru módszer szempontjából óriási a jelentősége, hiszen a koraszülött babák esetén van, hogy hosszadalmas a kórházi ellátás és adódhatnak olyan helyzetek, amikor a szülőnek egy kis időre ott kell hagynia a babáját a kórházban. A fenti kísérlet mutatja, hogy ebben az esetben is rengeteget tehetnek a kórházban dolgozók is a baba jóllétéért azzal, ha magukra teszik a babát, úgy hogy közben érezheti az édesanyja illatát.
A kutatások két fontos megállapítását szeretném kiemelni. A koraszülött babák esetén a bőr-bőr kontaktus akár egy adott baba életét mentheti meg és nagyon fontos lenne, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbb időt (akár 0-24 órát) az édesanyja mellkasán tölthesse a baba már az első perctől kezdve.
A másik pedig az, hogy akár koraszülött egy baba, akár időre született AZ ÉRINTÉS és a TÖBBSZERVI ÉRZÉKELÉS elengedhetetlen a babák AGYÁNAK FEJLŐDÉSÉHEZ, növekedésükhöz és jóllétükhöz.
Az élet korai szakaszában, azért fontos minden érzékszervi tapasztalat, mert ezekre a korai életszakaszban szerzett tapasztalatokra épülnek a későbbi tapasztalatok.

"Nincs olyan, hogy egy babát túl sokszor érintenek meg vagy túl sokat fognak meg. Olyan sincs, hogy túl sokat beszélnek hozzá."
Dr. Nathalie Maitre neonatológus, gyermekorvos, idegtudós (Columbus, Usa)