Nehogy „felszokasd”! Tényleg elrontjuk őket, ha „felkapkodjuk”?

2021.10.21
fotó forrása: pexels.com (Goda Morgan)
fotó forrása: pexels.com (Goda Morgan)

Szerző: Bakóné Bán Zsófia


Máig tartja magát az a nézet, hogy egy kisbabának letéve kell lennie a kiságyában és egyedül kell magát megnyugtatnia. Tanácsadásaim során számtalanszor hallom még most is, az újdonsült szülőpártól, hogy a rokonság, barátok, de akár a védőnő és gyermekorvos is, azt tanácsolják, hogy ne vegyék fel a kisbabájukat, mert majd "felkapatják", "felszokatják" őt és emiatt a "hibás" szülői magatartás miatt lesz elkényeztetett egy baba. Aztán azt is mondják, hogy "ne szokasd" magadra! (Én csak azt szeretném kérdezni, hogy mégis ki a fészkes fenére "szokjon rá" a gyermek, ha nem a szüleire??? A szomszédra? Esetleg a tárgyakra, hogy azoktól várja a vigasztalást?) Lássuk, mit mond erről a tudomány: valóban igaza van annak, aki azt álltja, hogy egy csecsemőt vagy kisdedet el lehet kényeztetni azáltal, hogy sok-sok érintésben és törődésben van része.


Dr. Nathalie Maitre (kép forrása: pinterest)
Dr. Nathalie Maitre (kép forrása: pinterest)

Dr. Nathalie Maitre neonatológus, gyermekorvos idegtudós első gyermeke a várandósság 27. hetében született meg, az agya súlyosan bevérzett. A kórházban az orvosok és ápolók azt tanácsolták neki, hogy sokat vegye a babát a csupasz mellkasára, hogy minél több érintésben legyen része. Ekkor kezdte érdekelni, hogy vajon miért jó a bőrrel való érintkezés? Kutatásai során azt vizsgálta, hogy az anya és a baba agya hogyan reagál egy többszörös érzékszervi interakcióban. 125 koraszülött és tipikusan fejlődő csecsemő reakcióit hasonlították össze. Az édesanya és a baba is kapott egy olyan sapkát mely az agyhullámokat méri. A babákat születésüktől 3 éves korukig vizsgálták. Az anyákat először arra kérték, hogy ne babájukra nézzenek, hanem a kutató mögötti falra. Majd azt kérték nézzenek komoly arccal babájukra. A következő lépésben az volt az anyák feladata, hogy mosolyogjanak a babájukra és érintsék meg őt. Legutoljára pedig mosolyogjanak, szóljanak hozzá és érintsék meg. Több millió egyedi adatot tudtak így begyűjteni.

Az agy, ha érzelmekkel reagál valamire, akkor a reakciók erőteljesen az agy bal féltekére koncentrálódnak. Az agyhullámok vizsgálatánál ezt az erőteljes érzelmi reakciót különítették el. Azt is vizsgálták, hogy hogyan változik az agyhullám az anyánál és hogyan a babánál, reakciójuk szinkronban van-e egymással. A legerőteljesebb reakciót akkor mutatták a babák, amikor az édesanyjukat látták, hallották és anyukájuk hozzájuk ért. EZ KIVÉTEL NÉLKÜL MINDEN BABA ESETÉN íGY VOLT!

Arra is kíváncsi volt a kutatónő, hogy vajon csak az anyával való kapcsolat válthatja ki ezt a babából vagy más személyekkel is működhet? Egyik társa a mellkasára tett egy olyan rongyit, amin az adott kisbaba anyukájának az illata volt. A babát a mellkasára vette és egy hangszórón keresztül lejátszották neki, ahogyan az anyukája énekel. A baba értékei azonnal javultak és nyugodt állapotban aludt a gondozó személy mellkasán. Ez utóbbi ténynek a kenguru módszer szempontjából óriási a jelentősége, hiszen a koraszülött babák esetén van, hogy hosszadalmas a kórházi ellátás és adódhatnak olyan helyzetek, amikor a szülőnek egy kis időre ott kell hagynia a babáját a kórházban. A fenti kísérlet mutatja, hogy ebben az esetben is rengeteget tehetnek a kórházban dolgozók is a baba jóllétéért azzal, ha magukra teszik a babát, úgy hogy közben érezheti az édesanyja illatát.

A kutatások két fontos megállapítását szeretném kiemelni. A koraszülött babák esetén a bőr-bőr kontaktus akár egy adott baba életét mentheti meg és nagyon fontos lenne, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbb időt (akár 0-24 órát) az édesanyja mellkasán tölthesse a baba már az első perctől kezdve.

A másik pedig az, hogy akár koraszülött egy baba, akár időre született AZ ÉRINTÉS és a TÖBBSZERVI ÉRZÉKELÉS elengedhetetlen a babák AGYÁNAK FEJLŐDÉSÉHEZ, növekedésükhöz és jóllétükhöz.

Az élet korai szakaszában, azért fontos minden érzékszervi tapasztalat, mert ezekre a korai életszakaszban szerzett tapasztalatokra épülnek a későbbi tapasztalatok.


fotó forrása: pixabay
fotó forrása: pixabay

"Nincs olyan, hogy egy babát túl sokszor érintenek meg vagy túl sokat fognak meg. Olyan sincs, hogy túl sokat beszélnek hozzá."

Dr. Nathalie Maitre neonatológus, gyermekorvos, idegtudós (Columbus, Usa)


© 2020 Bakóné Bán Zsófia babahordozási tanácsadó 5051 Zagyvarékas, Mártírok utca 9.
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el